Addiktív minimál
2012.08.27. 23:04
Azt mondjuk, hogy az (N, v) játék (ahol N a játékosok halmaza, és v a koalíciós függvény) additív, ha v(S) = Σi∈S v({i}) minden S ∈ N-re (ahol S ⊆ N - koalíció -).
Mi van? Ja, hogy nem additív, hanem addiktív! Fontos különbség. Hát akkor még egyszer!
Utóbbi megnevezés mögött azok a játékok bújnak meg, amik lebilincselőek, szenvedélyt keltőek, rosszabb esetben függőséget okozóak, de lényeg a lényeg: jól le tudják kötni az embert. Mindezt közben úgy valósítják meg, hogy roppant egyszerű szabályrendszerük vagy irányításuk van.
Ilyen addiktív sikerek manapság a Bejeweled-Zuma-Angry Birds féle játékok, de a Tower Defense "stratégiák" is, vagy jellemzően a telefonos alapjátékok, a Sokoban-ok, Snake-ek, de még a Sudoku-k is.
Már a korai játékok között is szép számmal akad ilyen típusú. Az összes Space Invaders klóntól a Pac Man változatokon át egészen a Tetris-ekig elég széles a skála.
Elég nagy az igény az ilyesfajta kikapcsolódásra, és szerencsére C64-re most tudok is ajánlani néhány kellemes kis unaloműzőt.
Kezdeném egy kő egyszerű kis 2k játékkal, amit bevallom, csak azért vettem bele a felsorolásba, mert friss darab. Ez a Swarmed. Amolyan Galaxian butítás. Persze 2048 byteban nem lehet csodát tenni, de azért szerintem érdemes kipróbálni a játékot.
Lépjünk is tovább a poszt főszereplőire. A 2004-ben megjelent DTV tartalmazott egy nagyon kellemes kis Easter Egg-et, a DWCave-et. Ez egy 512 byte hosszú játék, ami a 2001-es Minigame compon gyűjtötte be a harmadik helyet. Amúgy is érdemes elbogarászni a Minigame versenyek anyagai között, hiszen például 2001-ben a nevezettek között akadt szintén 512 byte-os kategóriában PacMan, ami azért elég durva, de szintén ebben a méretkorlátban adtak ki Snake-et és Tetris-t is.
A DWCave értékelése nem mellesleg 9.9-es (10-ből), szóval vigyázat, elég addiktív! Amúgy nagyon jól játszható telefonos C64 emulátorban, csak bírja a gazdagép reakcióidővel, és a játékos idegekkel. A CSDB-n vezetik a hivatalos toplistáját, amit jelenleg MacX vezet 4038 (!!) ponttal. Nem is értem.
Ja, hogy mi a lényege? Egy kis kukaccal kell a random vastagságú, de idővel egyre közelebb kerülő falak és kisebb akadályok között lavírozni úgy, hogy a tűzgombbal tudjuk a kukac emelkedését szabályozni standard gravitációs érték mellett. Ennyi. Meg talán még annyi, hogy van 2 játékos változat is. ;)
Végül, de nem utolsó sorban nem mehetek el szó nélkül a Canabalt mellett, ami a 2012-es Árok Game Compo játékának választatott vala, de a Forever partyn is ez konverzió volt a sztár. Minőségi kivitelezés, kiváló grafika, hátborzongatóan jó zene(átirat), és tökéletes játszhatóság jellemzi.
Mindezt úgy, hogy nem lehet elvitatni az eredeti játék erényeit, de szerintem a C64-es változat a "szabályozható" ugrásnagyságával, és a szédületes scroll-sebességével egész egyszerűen jobb.
A játék során itt is csak a tűzgombra lesz szükségünk, miközben háztetőről háztetőre ugrálva kell eljutni minél messzebb, miközben bombák, dobozok, ablakok, leomló aljzat nehezíti a haladást, meg persze madarak, rakéták, és egyéb ritkábban előforduló tereptárgyak zavarják a koncentrációt.
Félelmetes, hogy micsoda izommemóriára tehet szert az ember ilyen teljesen felesleges dolgokban, és dönthet csúcsokat újra és újra.
Kibékíthetetlen ellentétek
2012.08.26. 00:50
Folytassuk a C64-es jelöltekkel. A négy érintett demot mindjárt két részre oszthatjuk, az egyik páros az LCP 2011-en, a másik a Silesia 5-ön indult. Kezdjük időrendben, a Little Computer People-ön indult demokkal.
A "We Are Mature" az LCP 6. helyezetje(!), a Fairlight csapat "We Are..." sorozatának(?) második darabja. Korábban a Fairlight-ot kisebb szekciókra lehetett osztani, a kilépések hatására ezek a részlegek felbomlottak, de azért még így is előfordul több Fairlight demo egy democompon belül. A 'We Are Mature' alkotói között megtalálhatók a nagy öregek és az ifjú titánok egyaránt.
Forradalmi újdonságot nem hozott ez a demo, pár jó ötletet tudnék csak kiemelni, mint például a vonaton a realtime draw(firka) vagy az Elvis fej cluster-fade-elése. A kedvenc effektem azonban az x-vektor. A jellegénél fogva (2d) aránylag gyorsra lehet írni C64-en is, ennél fogva látványos. A grafika és a zene Fairlight minőségű. Azt hiszem ezzel be is soroltam.
Nem tisztem eldönteni indokolt volt vagy sem, a We Are Mature jelölése. Az embernek olyan érzése van, mintha a 'hagyomány' miatt kellett volna egy Fairlight demot is 'betuszakolni' az oldschool kategóriába. Ha ez tényleg így van, csak az a kérdésem, miért nem inkább a Lash?
A másik LCP-s demo a '2011 - A Press Space Odyssey'. Ez a demo se lett dobogós, a negyedik helyet érte el! A készítő csapat(ok) az Offence (és a Prosonix). Egy kis pontosításra szorulnak az előző mondataim. Nem az a demo lett negyedik az LCP-n amelyik a Scene.org Awards jelölést kapta. A partyn indult '2011 - A Press Space Odyssey' nem lett kiadva, vagy inkább a készítők nem akarták kiadni, azonban mégis kikerült a CSDb-re. Amire az Offence tagjai észlelték és levetették, már több tucatnyian letöltötték. A végleges változat év végén, 2011. december 21-én látott napvilágot, az Offence X-mas party-n. Így pár napon múlt, hogy még kaphatott jelölést. Érdekesség; a kiadott verzió a CSDb Top 10 demo listáján (jelenleg) a 4., emlékeztetőül: a party-n indított a compon lett negyedik!!!
A készítő brancsra nem térnék ki külön, csak annyit; egy dandár dolgozott a demon! A '2011 - A Press Space Odyssey' címből már sejthető, ez bizony egy "space nyomkodós" demo. Egyébként ez a cím amolyan "összvér" megoldás, hiszen az eredeti Űrodüsszeia címében a 2001-es évszám szerepel, a folytatásban pedig 2010 (2010: The Year We Make Contact). A demo hosszúságára azért az Odyssey-ből következtethetünk, nem kevesebb mint négy lemezoldalt foglal el az anyag!
A "show" indulása kifejezetten ötletes, azonban ami utána jön (az intro introja), azt jobb lett volna kihagyni. Nagyon ronda a zoom8-as képernyő. Ha ezt tényleg egy crack-intro imitációnak szánták, nagyon nem találták el... (Legalább a zene kellemes!) Ezután a filmből láthatunk egyveleget, animációkkal tarkítva. Nem gyenge a grafikai teljesítmény. A zene -természetesen- a Zarathustra. HAL 9000 is kapott egy part-ot, aztán az amigás acid-demokat megidézve láthatunk egy trip-partot, gondolom ezt is a film inspirálta. Ezzel a résszel véget is ért az Űrodüsszeia érintettsége a demonak.
A további partokban találkozhatunk egy földönkivülivel, láthatunk scener arcképcsarnokot, twister-scrollert olvashatunk Medusával, csodálhatunk Batman képregényt üdvözletekkel, feltűnik még Balthazar professzor, de van itt Tron bike-os száguldás is. Két kedvencemről külön szólnék. Az egyik a Popcorn Remix part; ami nem csak technikailag kitűnő, de poénnak se gyenge. A másik kedvencem a credits rész. Nagyon jól design-olt, megtiszteli a keretet és a filmszalagon futó (igazi!) parallax scroll-al csodás látványt nyújt. Több ilyen part kellett volna a demoba!
Sajnálatos, hogy a több hónapos "fixálás" ellenére maradtak bug-ok. Azt hiszem az egész demot a grafika "viszi", rengeteg meló lehet benne. A zenét jó iparos munkának tartom. Nem rosszak, de ezekből nem lesznek slágerek, nem ezekért a zenékért fognak kapkodni a remixelők (De még mindig jobb mint egy halom Ligeti feldolgozás!).
A '2011 - A Press Space Odyssey' egy monstre alkotás. Érződik rajta a rengeteg munka, minden elismerésem az Offence (és Prosonix) csapat(ok)nak. De ez lenne minden idők 4. legjobb C64 demoja? Nem hiszem...
Most pedig induljunk egy Csodálatos Álom utazásra. A Silesia Party 5-ön jelent meg a Samar csapat 18. születésnapját ünneplő (ez csak az endscrollból derül ki) demo, 'Dream Travel' címmel.
A compon indult verzió a 90%-os, ez kapott jelölést a Scene.org Awards-ra. A 100%-os Dream Travel, 2012. február 2-án lett kiadva. Ha az első változat 90%-os volt, a másodiknak legalább 130%-osnak kéne lennie. Nagyon sok minden megváltozott, szinte egy új demot publikát a Samar. Vajon kaphat egy újabb jelölést, a 2012. tárgyévi Scene.org Awards-ra? A compon a 90%-os második helyet ért el, a 100%-os első lett volna? Az első kérdésre még megkaphatjuk a választ a másodikra soha...
A Dream Travel sem szűkölködik grafikák terén. Majdnem minden effekt mellett találunk illusztrációt. Minőség területén széles a skála, az effektek mellé illusztrációnak szánt grafikák gyengébbek, mint a teljes (vagy több) képernyős, önálló rajzok. Gondolom Isildur-nak, a demo grafikusának, kevés ideje volt, hogy minden képet kellően kidolgozzon. Ráadásul egyedül volt felelős a látványért. Talán a Scene.org Awards szervezői ezt a teljesítményt akarták elismerni (egyáltalán tudhattak róla, hogy egy ember dolgozott a grafikákon?) azzal, hogy a legjobb grafika címre is jelölték a 'Dream Travel'-t.
A demo partjai mindenhol szépen vannak kirakva és leszedve. Persze ez manapság a minimum elvárás! Két part van amit nem tudok hova tenni, vagy inkább nem értek. Az egyik a fraktál-greetings part, a másik a vektor kockák előtt a vektor-betűk. Elsőnek nézzük a fraktált; gondolom az volt az ötlet, hogy amíg tart a scroll addig számolja ki a Mandelbrot-halmazt. Valamiért ez annyira bénán sikerült, hogy a design elemek is később kerülnek csak ki a képernyőre. A 100%-os verzióban ezt javították is. A másik a vektor-betűk. Egyszerűen gagyi. Ha már az a cél, hogy csak egyenesekből (görbék sicc!) álljanak a karakterek, akkor (2011-ben) túl kevés csak megvillantani őket.
Meg kell említenem másik két partot, amiket jó ötletnek tartok, ugyanakkor sokkal többet is ki lehetne hozni belőlük. Az egyik a (görbe "kockásított")bögre. Ebben egyértelműen több a lehetőség. Gondolok itt arra "álmodhattak" volna több kockásított használati tárgyat. (Mekanix utóérzés?) Másik a dot-effekt, a perspektivikus scroll-al. Ritkán látható dot rutin és grafika kombinációja, egy "Dream Travel" felíratnál többet érdemelt volna. Itt kell szót ejtenem az 'Oldschool' kategória, egyetlen(!) magyar érdekeltégéről; a demo elején a 'BASIC' képernyő lekeverését Hermit kódolta!
A demo zenéje nem hozza azt a változatos, virtuóz (Daf/Samar) stílust ami például az Opiumban hallható, mégis az az érzésem, hogy az Opium (és a Digital World) ST volt az etalon.
A 'Dream Travel 90%' nem tartalmaz "áll-ejtős" kódot, grafikát vagy zenét. Ha be kéne sorolnom a középmezőny elejére tenném (A 100%-ost az élmezőny aljára!), valamiben viszont nagyon erős; kiemelkedően inspiratív. Jópár ötlet meríthető belőle, nekem már adott is ihletet egy demo koncepcióhoz...
Következen akkor a Silesia 5 győztese az Apparatus! Rengeteg apróság miatt nagyon kedves a szívemnek ez az alkotás. Az egyik ilyen a készítők személye, főleg azért mert vannak köztük nagy visszatérők, akik kb. tíz éves kihagyás után aktíválták magukat pár éve. Arról nem is beszélve, ha már újra tettre készek, bizonyítják, hogy van még bennük "kraft"! A '90-es években egy Miracles-Lepsi coopnak semmi realitása nem lett volna. Változnak az idők. Ezt a demot bizony a Miracles-Lepsi coop hozta össze. Azóta történt egy s más, a Miracles megszünt, a volt tagok beléptek a legendás lengyel csapatba, az Elysium-ba. Biztos vagyok benne nem véletlenül "erősített" az Elysium, 'X' partyn várható tőlük egy demo!
Térjünk vissza az Apparatus-hoz. A demo kettő lemezoldal, ha ránézünk a directory-ra, azt láthatjuk, hogy meg van "designolva". Ez manapság elég ritka. Az itt tárgyalt C64-es demok közül az Apparatus az egyetlen, ahol erre is volt gondjuk a készítőknek! (Ez is egy olyan apróság amiről feljebb tettem említést.)
A demo mindjárt az elején egy durva rutinnal indul! Egy színes (szagos?) x-vektor effektet láthatunk, több mint "kielégítő" sebességgel. Ha azt gondolnánk az x-vektor az új twister, megnyugtatok mindenkit később szerepet kapnak twister partok is. Találkozhatunk még x-vektorból glenz változattal. Úgy látszik a 90-es évek coder-ei nem tudnak szabadulni a plazmáktól és a whirpool effektektől. Az Apparatus-ban is van mindkettőből, ráadásul több fajtát is bemutatnak (cluster, ditherelt, mono-cluster, glenz). A második lemezoldalt szinte teljesen a credits-part tölti ki. A hatalmas helyigénynek az a magyarázata, hogy ez egy "screenshot"-os, részletes credits. Szegény rókáról már hányadik bőr?
A grafikák minőségiek, itt is találkozhatunk sok képernyős rajzokkal (ez az új lengyel módi?). Az üdvözlő lista is "többoldalnyi" bitmap. Nem lehetett kis munka! Nincs annyi grafika-effekt kombináció, mint a 'Dream Travel'-ben, de azért akad.
A muzsikára se lehet panasz, szerintem "slágeresebb" mint a 'Dream Travel' zenéje és szebben is szól. A credits part zenéjét például elég sokáig tudtam hallgatni gond nélkül.
Azt olvastam valahol, hogy az Apparatus forradalmi demo (nem azért mert Október 23-án lett kiadva). Ezt azért nem mondanám. Én inkább a '90-es éveket érzem rajta. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy régi effektek nem lehetnek forradalmiak. Gondoljunk csak arra amikor az Edge of Disgrace-ben "pofán vág" a zoom-scroller, na az forradalmi...
Ennyit a díjra jelölt demokról. Most pedig jöjjön a szapulás! Ahogy korábban írtam, az elképzelésem szerint az oldschool kategóriának a 8 bitesekről kéne szólnia. Az Atari ST demo helyett szívesen vettem volna, ha egy Atari 800 XL/XE demot jelölnek, ez a demo a C-Drug lehetett volna az Agenda & Mad Team & laresistance hármastól. De azt is kérdezhetnénk miért nincs a hatban a Bauknecht & TEK plus4-es demoja, a States United? Nagyon jó demo, nálam mindenképpen jelölésre érdemes. A Paralactika című Spectrum 128K demo is beférhetne, bár csak akkor jelölném a deMarche művét, ha színesíteni kéne a felhozatalt, a minősége erre nem predesztinálja.
Még mielőtt befejezném a "kézimunkát" (gyk.: varrást, ez milyen hülyeség!?!), meg kell említenem a többi C64-es érdekeltséget, ami nem az oldschool-hoz tartozik, hanem a "legjobb technikai megoldás" kategóriához. Kettő C64-es produkció kapott jelölést: egy demo és egy játék. A Just Dance 64 című alkotás az Algotech-től (ez egy egyszemélyes "csapat", egyetlen tagja Algorithm) a demo, a játék pedig Mr. SID portolása a Prince of Persia.
Ennyit a 2011-ben kiadott 'Oldschool' stuffokról, amelyek jelölést kaptak (vagy nem) a Scene.org Awards-ra. Folytatás jövőre!
Oldschool és az inkák
2012.08.23. 00:32
A 'Scene.org Award' a demoscene művészeti(?) díja, amelyet a 'Scene.org' site szervez. A díjazottakat egy zsűri választja meg, kivéve a közönségdíjast.
A díjátadó 2006-ban lett igazán érdekes, ekkor került be a "Best demo on an oldschool platform" kategória. (Itt nagyrészt ezen részleggel foglalkozok, ezt kéretik figyelembe venni a továbbiakban.) Évekig az volt a szokás, hogy a "húsvéti" partyn (Breakpoint), rendezik a díjátadót.
Még 2011-ben is így volt, igaz akkor már a norvégiai, The Gathering volt a helyszín, ami hatalmas bukás lett; érdektelenségbe fulladt a ceremónia. Idén a nyári Assembly party-n hirdettek győzteseket. Ez az időpont már nagyon messze esik a jelölt alkotások megjelenési idejétől (akár több mint 1,5 év is lehet!). Velem is megesett, hogy a fejemhez kaptam: "XYZ demo miért nem jelölt?", mire kiderült, hogy nem esik a megjelenése a tárgyévbe... (Majd jövőre!)
Az igazság az, ha nem szólnak rám "fentről" most se jutott volna eszembe a Scene.org Awards!
A szervezők azt hirdetik; a jelölésnél és a díjazásnál nem veszik figyelembe, hogy az adott mű, hogyan szerepelt a compon, mindenki "tiszta lappal" indul. Ez okoz több furcsaságot is. Előfordulhat, hogy egy sokadik helyezett demo bekerül az öt jelölt közé, míg az előtte végzettek nem. Nem beszélve arról, hogyan formálja át a közvéleményt. Erre példa a "Sharp". ami a "Desert Dream" előtt lett első a 2008-as díjazásnál. A "Scene.org Awards" győzelem után olyan felkapott lett, hogy még a CSDb Top 10-es demoi közé is bekerült. 2006-ban (2005-ös tárgyév) arra is volt példa, hogy egy csapat (Fairlight) három demojával volt jelölve, miközben az egyik legjobb 2005. évi alkotás (Tsunami) nem kapott nominációt. Ilyen furcsaságok kísérik az amúgy is nagyon szubjektív eseményt.
Térjünk rá az idei történésekre, illetve első körben lássuk a non-C64 jelölteket. Az írás második részében varrom csak le a szálakat, és zárul be a kör. Na de addig is kezdjük mindjárt a győztes demo-val, ami nem más mint a "Batman Forever" című CPC alkotás, a Batman Group-tól. Az alkotók összetételét tekintve a spanyolok dominálnak, de van itt francia, cseh és brit "elkövető" is.
A készítők nem agyaltak sokat a "témán", szinte adja magát, hiszen ők a "Batman csapat" és a demo-t a Forever partyn adták ki. Húsz évvel ezelőtt még belefért volna. Hol van már a Batmania? Az sehol, viszont a CPC mániát elhozta ez a demo. Értem én, hogy egzotikus platform, meg az újdonság ereje, de azért túlzónak találom azt a kaserolást amit kapott.
A demoban van egy üzenet a C64-es demoscene-nek, aminek a hatására a "Batman Forever"-t, a C64-es demokkal kezdték összehasonlítani. Jobban tették volna, ha a két hardverrel teszik ugyanezt. Eleve a C64-es hendikeppel indul ebben a "versenyben". A CPC sokkal erősebb specifikáció (8bit-es mércével), bár a programozását nehezíti pár hiányosság.
Ami nekem a legjobban tetszett; azok az anim részek. Főleg a "repülő" Z80, amit egy könyvborító inspirált. A technikai részekről elmondható nem hoztak újdonságot, dot alagúttól a zoom-scrolleren át a vektor városig, már sok helyen láthattuk ezen effekteket. A grafikán érezni igazán a "The Dark Knight Returns" inspirációját. A legtöbb rajz átszedés. A demo végén (interlace kép) még Spawn(?) is feltűnik!
Akkor most lássuk a másik 'nem C64-es' művet, a Base Case-t a Live!-tól.
Ez bizony egy Atari ST-re készült invitro. Ha a Batman Forever-re azt mondtam 'inka', ez a prod még 'inkább'. Szerintem több mint hiba a 8 bitesek közé sorolni 16 bites műveket. Talán megoldás lehetne egy 'Highschool' kategória indítása, ott helyet kaphatna az Amiga OCS/ECS, Atari ST, Sega Megadrive...stb. De most vissza a Base Case-hez. Mint már említettem ez egy invitáció is, méghozzá a 'Sommarhack 2012' party-é, ami most júliusban volt. A Base Case-t novemberben a Sillyventure 2011-en adták ki, tehát 9 hónappal a Sommarhack előtt!!! Nem kapkodták el, az biztos!
Azt is meg kell jegyeznem, hogy nem nyerte meg a compot, második lett. (Mint az elején mondtam a Scene.org Awards-nál ez nem számít.) Viszont az első helyen végzett, Antiques (by Dune & Sector One) című Atari STe, demot nem adták ki a party után, csak 2012 áprilisában, így kicsúszott a 2011-es tárgyévből és nem kaphatott jelölést. De most vissza a Base Case-hez. A demoban leginkább a vektor anim (már megint) tetszett. Nagyon látványosak a teljes képernyőt betöltő objectek (persze egy kis trükk itt is van). Mind közül a "legütősebb" amin még egy raytracelt 3d blob is látható! Bemutatásra kerül még 'hagyományos' blob és (texture)rotzoomer és bob-kocka. Az illusztrációk kielégítőek, ritkán fordul elő, hogy a kóder egyben jó grafikus is vagy vice versa. Ukko-ra ilyen szempontból nem lehet panasz. A zene tipikus 'Yamaha' chip hangzású, megfelelő, szerzője 505.
A Base Case a 'legjobb oldschool demo' mellett, kapott egy 'legjobb bemutatkozó prod.' jelölést is.
De mára legyen elég ennyi. Viszont a java még csak most jön! Folytatjuk!
Utolsó kommentek