Mi van? Ja, hogy nem additív, hanem addiktív! Fontos különbség. Hát akkor még egyszer!

Utóbbi megnevezés mögött azok a játékok bújnak meg, amik lebilincselőek, szenvedélyt keltőek, rosszabb esetben függőséget okozóak, de lényeg a lényeg: jól le tudják kötni az embert. Mindezt közben úgy valósítják meg, hogy roppant egyszerű szabályrendszerük vagy irányításuk van.

Ilyen addiktív sikerek manapság a Bejeweled-Zuma-Angry Birds féle játékok, de a Tower Defense "stratégiák" is, vagy jellemzően a telefonos alapjátékok, a Sokoban-ok, Snake-ek, de még a Sudoku-k is.

Már a korai játékok között is szép számmal akad ilyen típusú. Az összes Space Invaders klóntól a Pac Man változatokon át egészen a Tetris-ekig elég széles a skála.

Elég nagy az igény az ilyesfajta kikapcsolódásra, és szerencsére C64-re most tudok is ajánlani néhány kellemes kis unaloműzőt.

Kezdeném egy kő egyszerű kis 2k játékkal, amit bevallom, csak azért vettem bele a felsorolásba, mert friss darab. Ez a Swarmed. Amolyan Galaxian butítás. Persze 2048 byteban nem lehet csodát tenni, de azért szerintem érdemes kipróbálni a játékot.

Lépjünk is tovább a poszt főszereplőire. A 2004-ben megjelent DTV tartalmazott egy nagyon kellemes kis Easter Egg-et, a DWCave-et. Ez egy 512 byte hosszú játék, ami a 2001-es Minigame compon gyűjtötte be a harmadik helyet. Amúgy is érdemes elbogarászni a Minigame versenyek anyagai között, hiszen például 2001-ben a nevezettek között akadt szintén 512 byte-os kategóriában PacMan, ami azért elég durva, de szintén ebben a méretkorlátban adtak ki Snake-et és Tetris-t is.

A DWCave értékelése nem mellesleg 9.9-es (10-ből), szóval vigyázat, elég addiktív! Amúgy nagyon jól játszható telefonos C64 emulátorban, csak bírja a gazdagép reakcióidővel, és a játékos idegekkel. A CSDB-n vezetik a hivatalos toplistáját, amit jelenleg MacX vezet 4038 (!!) ponttal. Nem is értem.

Ja, hogy mi a lényege? Egy kis kukaccal kell a random vastagságú, de idővel egyre közelebb kerülő falak és kisebb akadályok között lavírozni úgy, hogy a tűzgombbal tudjuk a kukac emelkedését szabályozni standard gravitációs érték mellett. Ennyi. Meg talán még annyi, hogy van 2 játékos változat is. ;)

Végül, de nem utolsó sorban nem mehetek el szó nélkül a Canabalt mellett, ami a 2012-es Árok Game Compo játékának választatott vala, de a Forever partyn is ez konverzió volt a sztár. Minőségi kivitelezés, kiváló grafika, hátborzongatóan jó zene(átirat), és tökéletes játszhatóság jellemzi.

Mindezt úgy, hogy nem lehet elvitatni az eredeti játék erényeit, de szerintem a C64-es változat a "szabályozható" ugrásnagyságával, és a szédületes scroll-sebességével egész egyszerűen jobb.

A játék során itt is csak a tűzgombra lesz szükségünk, miközben háztetőről háztetőre ugrálva kell eljutni minél messzebb, miközben bombák, dobozok, ablakok, leomló aljzat nehezíti a haladást, meg persze madarak, rakéták, és egyéb ritkábban előforduló tereptárgyak zavarják a koncentrációt.