Gyorshírünkben szeretném felhívni a figyelmeteket Hermit Sid-Wizard 1.2-es verziójára. A kiváló C64-es tracker immáron harmadik hivatalos kiadása újabb hagzásbeli javulást, stabilitást és gyorsaságot kínál egy sor új felhasználói funkció mellett. A változtatások listája elég számos, többek között NTSC támogatást, kinézetbeli és hangszerekkel kapcsolatos modernitásokat is találhatunk.

Bár még csak alig egy éves a hivatalos változat, máris nagy népszerűségnek örvend, olyannyira, hogy a hivatalos kézikönyvön kívül már egy közérthetőbb szakkönyvet is készítettek hozzá.

Aki pedig nem bírja a C64 utilokat, de mégis egy kis chipzenei hangzást szeretne csempészni a muzsikáiba, annak melegen tudom ajánlani Odo sample gyűjteményét, amiben rengeteg hangszer: a basszusoktól a csipogásokig szinte minden rendelkezésre áll. Csak le kell tölteni.

270MB ingyenes C64 hangszer

A hacker élete nem csak játék és mese, hallottál már a gonoszról, a csúf, kopasz "Hókusz Poke"-ról?

 
Meg PEEK? Meg örökélet kódok? Azaz!

Azon szoktam gondolkodni, hogy a mai számítógépek mennyire elrejtik valós működésüket a felhasználók elől, mennyire más volt ez régen. Valahogy a műszaki világ közelebb volt hozzánk a 80-as években. Mára már több szint beépült az ember és a gép közé, távoltartva őket egymástól, és attól az ócska ténytől, hogy a mai csúcsmasinák ugyanúgy ketyegnek a kernelek csonthéjas védelme alatt, mint 30-40 éves gépek. Az operációs rendszerek okosan ugyan de mindeközben ridegen távol tartanak minket a hardware-től.

Gyermekeink nem egy programozható interpreteres felülettel ismerkednek már, ahol pillanatok alatt kapcsolatba lehetett kerülni a fizikai szinttel, hanem csillogó-hullámzó ablakokkal találkoznak, és csak sokára, kerülőúton ismerhetik meg a memória furcsa cellácskáinak működését, a processzor mindent koordináló munkáját, mindez elvész a kattintások és eseménykezelések labirintusában.

Napjainkra a C64 működése könnyen leutánozható a nálánál sokezerszer gyorsabb rendszereken, sőt, aprólékosan lehet emulálni minden speciális elemét, figyelve a müansznyi eltérésekre, hazárdokra is.

Figyelmetekbe szeretnék most ajánlani egy érdekes projektet, amivel C64 programokat lehet analizálni, trénelni, hackolni. Aki kellően vizuális alkat, mint mondjuk én az nagyon oda meg vissza tud lenni az ilyen spéci cuccoktól.

A szoftver nem más, mint az ICU64. Egy nagyon komplex memória, és hardware(-emuláció) elemző program. Az a minimum, hogy törésekhez lehet használni. Nagyon ötletesen jeleníti meg a C64 memóriatérképét, vizualizálja a tartalmát, kiváltképpen az olvasási-írási műveleteket, képes analizálni a memóriát, és a tartalom változását is persze. Ez mellett a programban kapcsolgathatunk videómegjelenítési módokat, listázhatunk és állítgathatunk regisztereket, és a sort még hosszan lehetne folytatni.

Aki nem tudja, de szeretné megismerni hogyan kell örökéletet csinálni egy játékban (a módszer analógiája akár egyes mai játékoknál is alkalmazható), vagy aki csak gyönyörködne kicsit a C64 működésének ezen érdekes vizualizációján, az pillantson rá a beágyazott videóra. Érdemes!

A videócső linket köszi Warlock/42 kollegának! ;)

A különféle demoscene platformoknak megvannak a sajátosságai. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyes műfajok csak és kizárólag egy géposztályra korlátozódnának. Gondoljunk csak az ANSI gfx-re, ami leginkább FP-n jellemző megnyilvánulási forma, de létezik a C64-es "megfelelője"; a karakter-grafika.
 
Ezen írás az egyik (A többiről majd később!) olyan műfajról szól, ami tipikusan a C64-esen terjedt el. Ami nem más mint a noter, writer (nem graffitisek) jelenség. Ne becsüljük le az ilyen apróságnak tűnő "részleteket". Többek között ezek a kis különbségek adják meg egy adott platform ismérveit és teszik egyedivé.
 
Először a 'writerek' jelentek meg a '80-as évek közepén. Itt álljunk is meg! Mi a különbség 'writer' és 'noter' között? Azokat a tool-okat amik a billentyűzetről érkező összes jelet (karakterek, kurzor mozgás, törlés, "színezés") tárolják, majd "visszajátszák", 'writer'-nek illik nevezni. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy amikor olvassuk a szöveget, olyan mintha valós időben íródna.

A 'noter'-ek a kész, megszerkesztett szöveget tárolják és valamilyen látványos (???, már amelyik - szerk.) módon tárják az olvasó elé. Az évek során rengeteg noter típus látott napvilágot: sideborder (szöveg van a kereten is), logo-os, proporcionális, sprite-okkal "megspékelt"...stb. Igazából a swap az, ami nagyban generálta a noter gyártási dömpinget. A swapperek a leveleiket noterbe írták, majd a lemezre felmásolva küldték szét. Ha valaki hosszú leveleket írt, sok papírt spórolhatott, nem beszélve arról, hogy könnyebb lett a 'pack' tömege is. Egy valamit is magára adó csapatnak kellett, hogy legyen saját note készítője. Meg különben is, más noter-je sose lehet olyan jó mint a sajátunk!
 
Itthon a Faces műhelyéből került ki a legtöbb noter. Érdekes, hogy a 'Facenoter' az akkori legnagyobb rivális; Graffity csapat munkájának a továbbfejlesztett változata. A 'Facenoter' külföldön is nagy karriert futott be, több módosítása jelent meg. A 'tökéletesítések' amúgy is jellemzőek a műfajra; hol több memória kell a zenének, hol
multispeed lejátszó szükséges, vagy csak egyszerűen hibát kell javítani.

A fejlesztések "netovábbja" a cseh Unreal csapat; 'Timenoter' nevű terméke. Nem akarom felsorolni mennyi mindent tud, csak egy példa: van lehetőség sorkizárt szöveg írására is! (az minek? -szerk.) Népszerű tool-ok voltak még az Octanoter és Iceball (noter mániákus) művei.

Azt hiszem nálunk a legismertebb noter a 'Stubby-Noter'. Kevés lehet az olyan (igazi) C64 tulaj aki nem találkozott a 'Proszolg' hirdetésével a '90-es években, ami 'Stubby-Noter'-rel készült. Kék képernyő, fehér (ROM) karakterkészlet, JCH zene; egyszerű és kis helyen elfér. (Fogadok most sokan kapásból tudják, hány blokk-ot is foglalt a Proszolg reklám!)

Visszatérve a hazai vonatkozású noter-ekhez meg kell említenem a Pride (MegaNoter) és a Cadgers (Cadgers-Noter) csapatok tooljait, amik külföldön is ismertek és kedveltek lettek. Remek munkák.
 
Lehet, hogy a noter-ek sokkal körülményesebben kezelhetők, mint egyéb információ közvetítő megoldások (pl.: info.txt-ek), de legalább nem olyan unalmasak és jellegtelenek.