És akkor le a lepellel az idei Árok party meglepetés-előadásáról, ami nem más, mint egy beszélgetés a Last Ninja egyik magyar fejlesztőjével, aki nemcsak válaszokkal készül kusza kérdéseinkre, hanem be is mutatja a bizonyítékait eme roppant izgalmas témában.

Az Utolsó Ninja

Az interjúra a szombati napon délután kerül sor. Egy szó, mint száz: ha első kézből akarjátok hallani a legismertebb magyar vonatkozású számítógépes játék igaz történetét, akkor az idei Árok partyt semmiképpen se hagyjátok ki! Már csak pár hét!

Itt a tavasz, és mi lassan tényleg átmegyünk programfüzetbe. Ez nem azt jelenti, hogy rendes posztok már nem is várhatóak tőlünk, csak közben futnak a háttérben más taskok, és kicsit elfogyott az erőforrás. Azért nem kell temetni a blogot, áprilisra tartogatunk egy-két igazi érdekességet, nekiesünk végre az utóbbi idők demotermésének, és egy (mega-)csapatinterjú is készülőben van.

Két adásszünet között had ajánljak gyorsan egy budapesti last minute retro programot és egy vidéki játékkiállítást. Az előbbire még talán éppen odaértek. :)

5. Retro video- és kvarcjáték kiállítás

 

A másodikra van még egy kis idő rákészülni. Sztárvendéggel és érdekes, témába vágó programokkal készülnek. Ja, és mindez Révkomáromban. Ne hagyjátok ki! Mi is ott leszünk! ;)
 

II. Retro Kiállítás

 

Órákat vettek el az életemből. Tiltakoznék, de csak magamnak köszönhetem. Jócskán elmúlt éjfél, és még ha önkéntelenül is, de befejeztem a You have to win the game nyüstölését, mivel 83% teljesítése után csúnyán elcsúsztam, és tévútra futottam a játékban.

Ilyen évek óta nem történt velem. Beszippantott a játékélmény, a tökéletes irányíthatóság, és persze a kaland. Egyszerű, könnyen érthető játékként indul, és olyan gyengéden vezet be a világa működésébe, és a feladatba, hogy észre sem veszed, mikor kapott el a gépszíj. Fokozatosan, macskaléptekkel nehezedik. Egy-egy ügyességi feladvány már-már sokkol, de ha megoldod a kihívást, akkor jönnek az új, ismeretlen termek. Ez pedig hajt előre. Lent ha nem is pörög, de lassan nő a százalékod. Nem hagyhatod abba, nem tudod.

Közben kapod az újabb extra képességeket, dupla ugrást, falmászást, de még mindig a 4 joy iránnyal trükközve kell előrehaladnod. A pályák rém furfangosak. Eszedbe jut, hogy pár képernyővel odébb most már be tudod gyűjteni a kis zsákot, ami eddig magasan volt. Elindulsz hát vissza. Persze mindenütt trükkös labirintusok, és csapdák várnak. Aprócska segítséged a kis csengettyűk csupán, amik mérföldkőként működnek, és pár elejtett felirat a háttérben. Élet az nincs, több száz is kevés lenne. Hullik az ember, mint az őszi falevél.

Az addiktív játékok csúcsa a minap megjelent újabb konvertált csoda. A CGA színekkel dolgozó PC játék nem hiába lett átemelve, igencsak hatásos billentyűzetpusztító, de a C64 változat is megéri a pénzét. Jó-jó, le lehet tölteni ingyen, de komolyan, pénzt is megér az ilyen játékélmény.

Gyakorlatilag fájnak az ujjaim. Ráadásul sokórás szenvedés után a játék kíméletlenül megszívatott, mint azt a mellékelt ábra is mutatja. Innen már nincs visszaút. Érdekes, de egyáltalán nem húztam fel magam.

Majd legközelebb, mert hát nincs más lehetőség, MEG KELL NYEREM A JÁTÉKOT!