Kenyérdoboz chipzene

2012.11.11. 01:53

Egy elég kemény zenei videóposzt következik. Súlyos órákra itt ragadhat, aki mindent végig szeretne nézni amit most ide hetet havat...

Rengeteg revival band alakult az évek során C64 témában. A Press Play on Tape csak egy formáció a sok közül, bár kétségtelen, hogy elég korán nekibuzdúltak. Híresebbnek számít a Comic Bakery feldolgozásuk nyálpop stílusban. A C64audio.com oldallal szoros kapcsolatot ápoló csapat viszonylag sűrűn lép fel a Back in time esteken.

 

 

A másik említésre méltó formáció a 6581 Band, akik már számos eseményen bizonyították rátermettségüket.

 

 

A 2000-es évek idusán fiatal, tehetséges zenészek meglepően nagy számban fedezték fel maguknak a 80-as évek elektronikai hangzásvilágát, a platformok kínálta korlátos, ez által kreativitásukra inspiráló lehetőségeit. Élőzenei hangszerekké váltak így lassan a C64-ek, a Gameboyok, Atarik.

Hóbort ez csak, vagy valamiféle útkeresés része? Újfajta köcsögdudák lettek a szeretett gépeink? Egyfajta 8bites Hurra Torpedo? Meglehet.

 

 

Itthon az Árok partykon ezért is igyekeztünk egy kis merítést kínálni a közösségnek, és 2011-ben Bubu-t, 2012-ben pedig Soulvoid-ot kértük fel egy kis koncertre, hogy támogassák előadásukkal a találkozót a SidRip Alliance együttes előtt.

 

 

Talán egyszer lesz majd Reyn Ouwehand is Árok partyn, akinek a zsenialitásához nem férhet kétség. Koncertje egy pótolhatatlan zenei élmény lehet még laikusoknak is.

 

 

Az, hogy a hazai SidRip Alliance pedig biztosan jó úton jár, arra garancia az, hogy már hallottam úgy emlegetni őket, hogy ők már a magyar Machinae Supremacy. Remélem ezt nem érzik sértőnek.

 

 

Szóval e téren talán nem vagyunk lemaradva mi magyarok. Sőt a hazai mainstream zene is egyre-másra használja fel a chipzenei hangzást, ha másért nem, hát effektezni. Igazán kellemes albumot jelentetett meg Dj Titusz is Chip Chip Chokas néven pár éve, de talán még nincs kifulladva a történet, mert egy izgalmas, hegedűvel és magyaros rítussal dolgozó punkegyüttes számát a nemrégiben keverte meg a hazai rezidens DJ pár reszelős fűrészfoghullámmal, mert az még úgy tűnik hibádzott a számból.

 

 

Érdekes vonulat még a Hollandiába szakadt Birtalan Áron előadóművész/zeneszerző Kanagawa formációja. Bár a C64 egyelőre mellőzött "hangszer", de ez a jövőben még változhat. Remélem egyszer megmerítkezik majd.

 

 

Mert az igazi azért mégiscsak az, ha valahogy a jó öreg kenyérdoboz van befogva muzsikálásra, hiszen a SID-nek elismerten a legvarázslatosabb a hangja. A japán illetőségű LukHash kiválóan ismerte fel ezt. Méltán népszerű albumait nyugodt szívvel ajánlhatom.

 

 

Azért az igazán elvadult az talán mégiscsak Linus Akkeson, aki épített egy egész kis 8bit orgonát. Erre szokta a mezei scener is azt mondani, hogy full respect, mert az ilyesmi még fanatikusak között is durva húzásnak számít. :P

 

 

De érdemes feltúrni a Youtube-ot, mert találhatunk ott Interkarate feldolgozást acapellában, vagy éppen szimfónikus zenekar előadásában Supremacy introt. A lehetőségek korlátlanok még ilyen korlátos gép esetén is, mint amilyen a C64 volt, van és lesz, úgy néz ki, még sokáig.

X-akta 2.

2012.10.29. 21:46

Akkor folytassuk, míg meg nem kopnak az emlékek.

A game compon jómagam és Poison is megmérettette magát. 3 játékos Interkarate volt a játékszám. Stratégiai analfabétizmus következtében okosan kilőttük egymást a csoportkörökben, illetve először Poison engem 100 ponttal megvert, utána meg nem bírt a legjobb négy közé beverekedni.

 

gamecompo.jpg

 

Aztán hosszas szünet következett, a szervezőknek meggyűlt a baja a technikával, aminek egy masszív 2 órás csúszás lett az eredménye. Nem is szabadott az alagsori területen tartózkodni. Érdekes megoldás volt. Mindegy, addig lehetett étkezni, vagy akármi mást.

A grafikai compó volt az első versenyszám. Megnyitottak egy lemezoldalnyira való grafikát, és látá vala az Úr, hogy ez jó. Mármint a felhozatal. Sok induló, nagy nevek a listában. Vazzze!!! Örültünk is sorban a szebbnél szebb alkotásoknak, aztán meglepetésre a szervezők felvillantották a 1541 Ultimate menüjét, ahol még két lemezoldal csücsült gfxcompo bannerrel. Itt esett le először az állunk. Már-már előzsűriért kiáltottam volna, de hogyan, mikor jók voltak azok a rajzok.

Aztán következtek a zenék. Nagy meglepetésre Jeroen Tel is nevezett. Bár a végeredmény nem őt igazolja, de csak látszat, mert igen-igen jó alkotásokat tett le az asztalra. Végül cseh barátunk, Sad lett a befutó egy pörgős, de közben kellemesen dallamos és fantáziadús darabbal, a kevéssé ötletes X2012-vel.

 

Sad.jpg

 

A Reyn Ouwehand koncert számomra a csúcsa volt a partynak. Az első sorban tomboltam végig. Reyn nálam a mester, az ikon, a non plus ultra. Az, hogy ott lehettem azt jelenti, hogy kipipálhattam egy nagy célt az életemben. Köszönöm!

 

tnaplo00220.jpg

 

A hangulatról sok mindent elmond, hogy már egy jó ideje ment a buli, amikor Reyn megkérdezte, hogy hány számmal kalkuláljon még, mennyi ideje van hátra, és a szervezők azt felelték neki, hogy: plenty. De Reyn nem adta fel, és még egyszer nekidurálta magát, kiszólt, hogy 2 vagy 3 számot nyomjon-e még lenne, mennyi időt kap, és a szervező srácok azt mondták, hogy maximum 3 órát. Esetleg 4-et. :D

 

tnaplo00188.jpg

 

Aztán kicsit felpörögtek az események, és egy gyors örömzenélésre beszállt Jeroen Tel is. Elképesztő volt a hangulat, még az sem számított, hogy Jeroen kicsit besörözve néha félrenyúlt. Minden belefért.

 

tnaplo00203.jpg

 

Aztán persze vészesen hajnalba csaptak át a mutatók és ideje volt skippelni a democompora, ami a tomboló közönség miatt, akik üvöltve követelték a folytatást nem volt egyszerű. A szervezők kínban voltak, de nem volt mit tenni, szünet következett.

 

tnaplo00222.jpg

 

A compora való készülődés közben elcsíptem Reynt egy fotó erejéig, és kaptam tőle egy autogrammot. Sőt, megkaptam végül az este folyamán használt pengetőjét is csak úgy szuvenírnek. \o/

 

tnaplo00224.jpg

 

A demo compot hatalmas várakozás övezte. A hallott pletykák nagy verseny hírét keltették. De ekkora robbanásra senki nem számított. Több, mint 20 alkotás csapott össze. Mindenki nyugodtan csücsült a székén, amikor a beharangozott Another Demo az Anonymous csapattól el lett indítva. Egy hangulatos kis Booze Design fricska után beütött, hogy az Oxyron visszatért a Coma Light 13-ik részével. Így kell visszatérni! A Fairlight tagok kezdtek kicsit kényelmetlenül ülni a székükön, de a Genesis Project-eseket is tuti leverte a víz. A többi demo alatt az emberek már csak azt figyelték, meg tudja-e ütni valaki a színvonalat. Pedig voltak nagyon jó alkotások, mert nem szarral gurított az Arise, a Glance, a Hitmen, a Level 64, a Dekadence és persze a nagy visszatérő Censor sem, de hát ilyen egy verseny.

 

tnaplo00226.jpg

 

Szünetet rendeltek el félidőben, mert 3 órás C64 democompo talán még soha, sehol nem volt. A végén pedig mindenki úgy jött ki a teremből, mintha minimum a nyúl üregéből mászott volna elő.

A vasárnap aztán a gratulációk jegyében telt. Mindenki elemezgette a történteket, a dobogóról lecsúszottak kicsit csalódottan, ám felspanolva nyilatkoztak a történtekről. Angelday társaságában próbáltunk mélységet keresni az egészben. Megállapítottam, hogy a C64 scene örök, illetve amíg a jelenlevők ki nem kopnak erről a világról, addig szép lassan, de biztosan pulzál majd a scene aktivitás egyre javuló minőség mellett. Jó példa erre a Censor visszatérése, de főleg az Oxyron, akik annyiszor szorultak már a második helyre, és most nem engedtek a 21-ből, és bejött. Új etalon született. Maghalt a király, éljen a király!

 

Itt a Tehernaplón lesz még pár X party related poszt. Maradjatok velünk, mert meg kell csócsálnunk mindent, ami most ránk zúdult!

süti beállítások módosítása