Meg kell nyerned a játékot

2012.12.30. 01:54

Órákat vettek el az életemből. Tiltakoznék, de csak magamnak köszönhetem. Jócskán elmúlt éjfél, és még ha önkéntelenül is, de befejeztem a You have to win the game nyüstölését, mivel 83% teljesítése után csúnyán elcsúsztam, és tévútra futottam a játékban.

 

never.png

 

Ilyen évek óta nem történt velem. Beszippantott a játékélmény, a tökéletes irányíthatóság, és persze a kaland. Egyszerű, könnyen érthető játékként indul, és olyan gyengéden vezet be a világa működésébe, és a feladatba, hogy észre sem veszed, mikor kapott el a gépszíj. Fokozatosan, macskaléptekkel nehezedik. Egy-egy ügyességi feladvány már-már sokkol, de ha megoldod a kihívást, akkor jönnek az új, ismeretlen termek. Ez pedig hajt előre. Lent ha nem is pörög, de lassan nő a százalékod. Nem hagyhatod abba, nem tudod.

Közben kapod az újabb extra képességeket, dupla ugrást, falmászást, de még mindig a 4 joy iránnyal trükközve kell előrehaladnod. A pályák rém furfangosak. Eszedbe jut, hogy pár képernyővel odébb most már be tudod gyűjteni a kis zsákot, ami eddig magasan volt. Elindulsz hát vissza. Persze mindenütt trükkös labirintusok, és csapdák várnak. Aprócska segítséged a kis csengettyűk csupán, amik mérföldkőként működnek, és pár elejtett felirat a háttérben. Élet az nincs, több száz is kevés lenne. Hullik az ember, mint az őszi falevél.

 

3eft.png

 

Az addiktív játékok csúcsa a minap megjelent újabb konvertált csoda. A CGA színekkel dolgozó PC játék nem hiába lett átemelve, igencsak hatásos billentyűzetpusztító, de a C64 változat is megéri a pénzét. Jó-jó, le lehet tölteni ingyen, de komolyan, pénzt is megér az ilyen játékélmény.

 

veg.png

 

Gyakorlatilag fájnak az ujjaim. Ráadásul sokórás szenvedés után a játék kíméletlenül megszívatott, mint azt a mellékelt ábra is mutatja. Innen már nincs visszaút. Érdekes, de egyáltalán nem húztam fel magam.

Majd legközelebb, mert hát nincs más lehetőség, MEG KELL NYEREM A JÁTÉKOT!

Játékdömping C64-en

2012.12.01. 22:54

20 éve nem volt ilyen esztendő a Commodore 64 scene-en. Kicsit langyosan indult 2012, és még az Árok party környékén is csak abban reménykedtünk, hogy az X party majd pozitívra kozmetikázza az évet. Aztán azóta nincs megállás. A heroikus, epikus és meghökkentő demoverseny óta lezajlott egy kitüntetett figyelmet élvező tematikus zeneverseny a High-score Power Ballad Competition, most november végére pedig sikerrel zárult a RGCD C64 Cartridge Development Competition, és még hátra van még ugye a Cevi Compo, ami bár átnyúlik a jövő év januárjába, de már nem kell sokat aludni a határidőig.

Az RGCD versenyre 10 teljesen új és 3 átfaragott, újra kiadott játék lett nevezve. Az előző posztban már írtam, hogy melyek lesznek a finom falatok. Szerencsére a Steel Duck kivételével mindegyiket sikerült befejezni a határidőre, illetve akad egy 75%-os változat, aminek gondolom csak kisebb ráncfelvarráson kell majd átesnie, de egyelőre játszható és megfelelt a követelményeknek.

A játékgyűjtemény letölthető, illetve kevésbé szakavatottak kedvéért teszek ide egy EMULÁTOR linket is (x86 win32 binary, a Linux userekben megbízom, hogy megtalálják a maguk verzióját :).

Hasfájósak a CSDB-n már most megtalálhatják a játékok trénelt változatát, de szerintem nem sok értelmük van. Persze kinek a pap, kinek a papné...


Elsőként az Amazon Tales-ről szólnék pár szót. Viszonylag egyszerű kis lövöldözős játék. A képernyő balra van úsztatva, miközben mi egy amazonnal futunk az eltűnt elefántunk után, akit meg kell menteni. Hát, elég bugyuta alapsztori. A grafika újrafelhasználtnak tűnik a The Last Amazon játékokból, és hát mint az elődök, ez is erősen S.E.U.C.K. - azaz játékszerkesztő hangulatú. A sprite ellenfelek csak hébe-hóba zaklatnak minket, igaz a pályákon előrehaladva kicsit gyorsabban, összehangoltabban támadnak, de azért nem egy Katakis, vagy Ikaruga kategória. Ráadásul 75%-os verzió. Sebaj, utolsónak is kell lenni valakinek, meg hát a részvétel a fontos. Jó, ez gonosz volt. ;) Fényképezőgépeknél erre a kategóriára az eldobható jelzőt szokták aggatni. Na most már tényleg nem szidom, mert amúgy meg szép, és kellemesen animált, sőt ha figyelembe vesszük, hogy mit lehet kihozni a "kit"-ből, akkor különösen jó munka.

 

113202.png

 

Az Assembloids már komolyabb egy egész nagyságrenddel. Arcokat kell kirakni a szélső, üres kockákba a joy irányainak segítségével. Az arctípusokat szabadon lehet keverni, de ha azonos stílust tudunk összerakni, azért bónusz pont jár, illetve ha kipucoljuk a táblákat, akkor extra életet kapunk, ami jól jön, mert ha olyan részletet mozgatunk át, ami már szerepel az érintett pozícióban, vagy lejár az idő, akkor instant elbukunk egy életet. Nagyon addiktív és szórakoztató logikai/ügyességi játék. Telefonokra, emulátor alá is bátran javasolhatom! Nem érdemes megvenni minden szutykot, elég egy Frodo emulátor, meg pár ilyen gyöngyszem, és máris garantált az unaloműzés.

 

assembloids.gif

 

A következő delikvens az Escape From The Laundry. Haladunk szépen alfanumerikusan. Forradalmi módon egy kukac szerű valamit alakítunk, aki meglepően jól irányítható. Valószínűleg szennyes ruha, esetleg törülköző. A grafika amolyan spectrumos Willy utánérzés, ami persze nem hátrány. Tetszett, hogy nem kényes a játék az irányításra, ellenben a sprite-ütközésre igen, ezért jobb messze elkerülni a pályán elhelyezett akadályokat, és a fura ellenfeleket, akik az analógiát követve valószínűleg mosógépek. Ha meghalunk, akkor pedig minden bizonnyal a centrifuga legmélyebb bugyraiba kerülünk. Zene nincs a játék alatt csak a menüben, viszont vannak rendes hangeffektek. Összességében tetszetős darab.

 

escapefromlaundry.gif

 A Get 'Em DX-et már bemutattam egy korábbi posztban, aki nem hiszi, járjon utána. Azért pár szóban elmondanám, hogy nagyon mesterien megkomponált kis ügyességi játék. Dobogóra abszolút esélyes, és mivel már kiadott darab volt, ezért gondolom kártridzsalizálták, és így kerülhetett a mezőnybe.

 

getem_1.png

 

A Little Sara Sister 2 vajon mi lehet? Hát persze, hogy egy 16 kB-os Giana klón. A méretből eredően kicsit puritán. A színvilág persze stimmel, de az nem nagy kunszt, mert nehéz 16 színből mellélőni. Ami kicsit zavaró, az az irányítás. Az ugrás elég fapadosra van beállítva, fix magasságú és távolságú, így a játék elején bele kell szokni, hogy standard távolságokból kell ugrálni a megfelelő pillanatban, amivel így a Giana játszhatóságának szöges ellentéte. A sprite ütközések az ellenfelekkel viszonylag jók, de a csigákat a szélességük miatt már alig bírtam átugrálni. Szó-szó, aranyos, meg minden, de van kiemelkedőbb is a mezőnyben. Ráadásul a 16 kB látványosan csökken a memóriazabáló főképernyőkkel. Szép-szép, de inkább kellett volna még +20 pálya. Nem mintha rövid lenne, sőt, csak kötekedésképpen mondom.

 

littlesarasisters.gif

 

A Match Buster egy csinos kis Boulder Dash klón. Aki már játszott a híres áskálódós játékkal, annak talán nem tud meglepetéseket okozni a játék. Viszont egy kis extra fifika azért kell a pályákon való továbbjutáshoz, mert a színes köveket hármasával össze kell párosítani, hogy újabb érméket nyerjünk belőlük, hogy így szerezzük meg a kellő mennyiséget belőlük. Ez a kis plusz követelmény kellemesen megnehezíti a játékot. Bizony nem árt még jobban meggondolni egy-két kőgurítás, földásás előtt, hogy mi is fog történni.

 

matchbuster.gif

 

A joygyilkos játékok sem kerülték el a versenyt. A Monkey Eat Milky egy (igény szerint akár) kétjátékos, aranyos grafikával és zenével megáldott darab. A lényege, hogy nyilak formájában érkező instrukciók alapján rángassuk a joyt, és ezzel a majmunk szívószállal kiszipolyoza a tejet az előtte levő csöbrekből. Értelemszerűen jobb idő, jobb eredmény, két játékos esetén nyilván a gyorsabb győz. A CSDB-n már közöltek egy 0:22 mp-es rekordot. Nekem egyelőre másfél perc egy bögre.

 

monkeyeatmilky.gif

 

Aki eddig meg volt győződve róla, hogy az ártatlan gyapjas barikák valójában káros és irtandó birkanépség, annak az On The Farm III valódi felüdülést nyújthat, főleg, ha a vakondokkal is hadilábon áll. Egy tengerparti sirállyal szarhatjuk halálba a gyönyörű pázsitunkat pusztító férgeket, és óvhatjuk meg ezáltal a hőn szeretett gyepet. Mit ne mondjak: komolyan ringbe szállt az utolsó helyért. Ennél már csak a szintén a napokban megjelent Catch Them Up játék a betegebb, ami bár nem indult a versenyen, de innen nézve belefért volna, hiszen ott a kipottyanó ürüléket kell elkapdosni egy angolvécével.

 

onthefarm3.png

 

A Rent-A-Cop egy aranyos, kiválóan megrajzolt kis ügyességi játék, ahol az áruházunkban garázdálkodó csalót kell elfognunk úgy, hogy bebarangoljuk a 4 emeletet (no, nem a Leon félét). Mivel a szintek között csak a középen levő lift szállít, az is viszonylag lassan, illetve a széleken levő mozgólépcsők vezetnek kizárólag felfelé, ezért időre nem is olyan egyszerű mindig elkapni a tagot.

 

rentacop.jpg

 

A SpaceChem Nano egy népszerű logikai játék. Egyszóval: játékátirat. Így azt lehet mondani, hogy biztos lóra tettek a fejlesztők. A nano jelző a játék célja mellett arra is utal, hogy 4kB-ban megoldották a konverziót a készítők. A feladat az, hogy atomokból molekulákat pakoljunk össze a kis reaktorunkban. A játék indításkor egy kis tutorral segít ki minket, hogy mit hogyan kell megoldani. Rá lehet kapni az ízére, d e igazából nem egy egyszerű játék. Ami persze nem feltétlenül hátrány.

 

spachem nano.png

 

A Spike Dislike egy elsőjátékos alkotó kis ügyességi játéka, amiben minél messzebbre kell jutni egy pattogó labdával. A pálya mozgatását tudjuk szabályozni, ezáltal változik a kis labda pályája, és ezzel lehet elkerülni a különböző magasságokban szembejövő akadályokat. Kellemes kis egyszerű játék, semmi komplikáció.

 

spikedislike.png

 

Aranyéremesélyes a más platformokon már tuti befutó indie játéknak számító Super Bread Box a következő vesézett. Eddig csak videók és képernyőmentések árulkodtak arról, hogy készül az átirat. Most végre saját kezünkkel bizonyosodhatunk meg az eredményről. Az eredeti játékhoz hűen az átirat tökéletes. Kihasználja rendesen a gép képességeit ahhoz, hogy ugyanazt a pörgő játékmenet és tömegjelenetek, addiktív játékélményt nyújtsa. A házi feladat ötösre sikerült. Most csak azért nem méltatom tovább, mert egyszer már megtettem néhány poszttal korábban.

 

breadboxlevel1.jpg

 

Az utolsó induló a Wonderland. Az előző posztban említettem, hogy a versenyre egy Zelda klónnal is készülnek. A játék a Nintendo legnagyobb franchise-ét csak nem vehette át egy az egyben, de sikerült egy nagyon jó kis klónt készíteni. Így a projekt már sikerrel pályázhat az első helyre. Sajnos a Nintendo nem kényeztette el a C64 tulajdonosokat, a sikerjátékaikat sosem adták ki a platformra, mint ahogy semmi mást sem a műhelyükből. A Wonderland 16 kB mérete ellenére kiforrott, szép, és élvezetes. Így már van végre egy Zelda szerűség C64-re. Csak 2012-ig kellett várni. Örülünk Vincent. Még akkor is, ha a Crossbow féle Zelda klón, a Mythos egy kicsit jobbnak ígérkezik. De ne legyünk telhetetlenek, kell valami jövőre is, ami megpezsgeti a közösséget.

 

wonderland.gif

 

Végül ha már szóba került, nézzétek meg a Crest féle változatot! :)

 

 

Addiktív minimál

2012.08.27. 23:04

Azt mondjuk, hogy az (N, v) játék (ahol N a játékosok halmaza, és v a koalíciós függvény) additív, ha v(S) = Σi∈S  v({i}) minden S ∈ N-re (ahol S ⊆ N  - koalíció -).

 

poker.png

 

Mi van? Ja, hogy nem additív, hanem addiktív! Fontos különbség. Hát akkor még egyszer!

Utóbbi megnevezés mögött azok a játékok bújnak meg, amik lebilincselőek, szenvedélyt keltőek, rosszabb esetben függőséget okozóak, de lényeg a lényeg: jól le tudják kötni az embert. Mindezt közben úgy valósítják meg, hogy roppant egyszerű szabályrendszerük vagy irányításuk van.

Ilyen addiktív sikerek manapság a Bejeweled-Zuma-Angry Birds féle játékok, de a Tower Defense "stratégiák" is, vagy jellemzően a telefonos alapjátékok, a Sokoban-ok, Snake-ek, de még a Sudoku-k is.

Már a korai játékok között is szép számmal akad ilyen típusú. Az összes Space Invaders klóntól a Pac Man változatokon át egészen a Tetris-ekig elég széles a skála.

Elég nagy az igény az ilyesfajta kikapcsolódásra, és szerencsére C64-re most tudok is ajánlani néhány kellemes kis unaloműzőt.

Kezdeném egy kő egyszerű kis 2k játékkal, amit bevallom, csak azért vettem bele a felsorolásba, mert friss darab. Ez a Swarmed. Amolyan Galaxian butítás. Persze 2048 byteban nem lehet csodát tenni, de azért szerintem érdemes kipróbálni a játékot.

 

swarmed.png

 

Lépjünk is tovább a poszt főszereplőire. A 2004-ben megjelent DTV tartalmazott egy nagyon kellemes kis Easter Egg-et, a DWCave-et. Ez egy 512 byte hosszú játék, ami a 2001-es Minigame compon gyűjtötte be a harmadik helyet. Amúgy is érdemes elbogarászni a Minigame versenyek anyagai között, hiszen például 2001-ben a nevezettek között akadt szintén 512 byte-os kategóriában PacMan, ami azért elég durva, de szintén ebben a méretkorlátban adtak ki Snake-et és Tetris-t is.

 

tetris.png  

pacman.png 

snake.png

 

A DWCave értékelése nem mellesleg 9.9-es (10-ből), szóval vigyázat, elég addiktív! Amúgy nagyon jól játszható telefonos C64 emulátorban, csak bírja a gazdagép reakcióidővel, és a játékos idegekkel. A CSDB-n vezetik a hivatalos toplistáját, amit jelenleg MacX vezet 4038 (!!) ponttal. Nem is értem.

 

dwcave.png

 

Ja, hogy mi a lényege? Egy kis kukaccal kell a random vastagságú, de idővel egyre közelebb kerülő falak és kisebb akadályok között lavírozni úgy, hogy a tűzgombbal tudjuk a kukac emelkedését szabályozni standard gravitációs érték mellett. Ennyi. Meg talán még annyi, hogy van 2 játékos változat is. ;)

 

Végül, de nem utolsó sorban nem mehetek el szó nélkül a Canabalt mellett, ami a 2012-es Árok Game Compo játékának választatott vala, de a Forever partyn is ez konverzió volt a sztár. Minőségi kivitelezés, kiváló grafika, hátborzongatóan jó zene(átirat), és tökéletes játszhatóság jellemzi.

 

canabalt_1.png

 

Mindezt úgy, hogy nem lehet elvitatni az eredeti játék erényeit, de szerintem a C64-es változat a "szabályozható" ugrásnagyságával, és a szédületes scroll-sebességével egész egyszerűen jobb.

A játék során itt is csak a tűzgombra lesz szükségünk, miközben háztetőről háztetőre ugrálva kell eljutni minél messzebb, miközben bombák, dobozok, ablakok, leomló aljzat nehezíti a haladást, meg persze madarak, rakéták, és egyéb ritkábban előforduló tereptárgyak zavarják a koncentrációt.

Félelmetes, hogy micsoda izommemóriára tehet szert az ember ilyen teljesen felesleges dolgokban, és dönthet csúcsokat újra és újra.